Author Archives: Eszter

A hétfő délután sokáig emlékezetes marad! Kihelyezett, városi képzést tartottunk. A Szent Gellért téren találkoztunk a csapattal. Majd lifttel lementünk a peronra, és metróztunk. Több megállóban kiszálltunk körülnézni az aluljárószinten és a felszínen is. Kuku most metrózott életében először! Engem … Continue reading →

A legutóbb Galgamácsán tartottunk érzékenyítő tréninget. Az ilyen iskolai foglalkozásokról már sokat meséltem, azt nem részletezem. De utána történt valami, ami meglepett. Már hazafelé indultunk, a kocsiba pakoltunk, amikor odajött hozzám két, harmadikosforma fiúcska. Az egyik így szólt: – Úgy … Continue reading →

Emlékeztek, még januárban Mándokon jártunk. A négylábúakat Nyafi, Cooper, T, Archie és Kuku, a kétlábúakat pedig Helga, Virág, Ricsi és jómagam képviseltük. Oláh Gyuláné, az óvodavezető kedves levélben, a gyerekek pedig szép rajzokkal köszönték meg a látogatásunkat. Már ezért megéri dolgozni, ugye? … Continue reading →

Amióta szabadidőmben egyesületben dolgozom, megtapasztalhattam, hogy mit jelent a közösségi munka. Kitartást, hivatástudatot, önkéntességet, segítőkészséget. Közös célt. Lelkes csapatot. Mindig számíthatok a többiekre. Minket mindig össze fog kötni a közös hobbink, a kutyázás. Annyit jelentenek ezek a dolgok, hogy néha … Continue reading →

A Norvég Civil Támogatási Alap támogatásának köszönhetően az elmúlt hónapokban több óvodában, iskolában és munkahelyen tarthattunk érzékenyítő tréninget, Kukuval a „hallássérült szekciót” szoktuk képviselni. Gyógypedagógia, esélyegyenlőség, szociológia és kutyázás együtt, ez igazán nekem szól! Akármilyen fárasztóak ezek a programok, ugyanolyan … Continue reading →

A kapcsolatom nagyon szoros Kukuval. Olyan értelemben is, hogy jól ismerjük egymás jelzéseit, a legapróbb testjelekből is tudunk olvasni. Ez a mi előnyünk, és egyben hátrányunk is. Előny az, hogy kiválóan megértjük egymást. Hallássérült lévén sokat jelentenek számomra a vizuális … Continue reading →

Múlt szombaton Kecskemétre utazott a csapatunk: Archievel, Joyával, Nyafival, T-vel, Cooperral és Kukuval adományt gyűjtöttünk az Egyesületnek. A kecskeméti Malom Központ megjelenési lehetőséggel támogatta a NEO-t. Mikor megérkeztünk, elfoglaltuk a számunkra kijelölt asztalt, és megkezdődött az intenzív munka! Nem is … Continue reading →

Hosszas felkészülés után megszületett a munkánk gyümölcse! Kuku – Nyafival együtt – levizsgázott a Gyermekek Házában. Így nem csak a hangjelző, hanem a terápiás kutya szakirányt is elvégezte. Köszönettel tartozom Kókayné Lányi Mariettának, a Gyermekek Háza igazgatónőjének és Mányik Richárdnak, … Continue reading →

Zajlik körülöttünk az élet, és ez sajnos a blogírás rovására megy. De igyekszem a legizgalmasabb eseményekről azért utólag beszámolni! Októberben Kuku elkísért engem egy vállalati csapatépítő tréningre! Munkatársaim közül többen még nem ismerték a kutyámat. Eddig egyedül mentem az ilyen … Continue reading →

Ricsit nagyon tisztelik a kutyák. Póráz nélkül is fegyelmezetten, csodálattal néznek rá, mintha a zsebe tele lenne ínycsiklandózó finomságokkal. Pedig nem. (Mielőtt bárkiben bármi rossz gondolat merülne fel: az Egyesületben pozitív megerősítésen alapuló, „dummy” módszerrel dolgozunk, amiről már írtam korábban.) … Continue reading →