Több mint vendég

Kuku, a rutinos hangjelző kutyám négy napra jól megérdemelt „szabadságra” ment és a Balatonnál nyaralt (elvégre 9 éve segít nekem kisebb-nagyobb megszakításokkal). Kuku távolléte alatt „kölcsönkaptam” Mákot a kiképzőtől. Mint ahogy korábban meséltem, Mákocska még csak 10 hónapos és Ricsinél nevelkedik. Ő Kukut fogja követni a pályán, pontosabban az én segítőtársam lesz, mert Kuku – koránál fogva – sajnos egyre nehezebben bírja a segítőkutyák „munkáját”. Nagyon nagy koncentrációt, folyamatos készenlétet jelent neki a „szakmája”, és ebben bizony egyre jobban elfárad.

Szóval Mák nálunk lakott, sőt elkísért minket kirándulni Nyíregyháza környékére is. Fantasztikusan sikerült a közös kimozdulás, és úgy érzem, Mák egyre szorosabban kötődik hozzám (és persze én is hozzá). Amikor visszavittük Ricsihez, Mákocska nagyon megörült a többieknek! Boldogan játszott Teslával, Ricsi egyik kutyájával, Mák kedvenc barátnőjével, akivel együtt nőtt fel. Abban a pillanatban, amikor elköszöntünk Ricsitől és indultunk haza, Mákocska gyorsan mellém szegődött, és jött velem a kocsihoz, mintha ezt gondolná: „Klassz volt meglátogatni Ricsit és a négylábú haverokat, de most már mehetünk tovább!” Hát, nem mondhatom, hogy nem fájt a szívem, de tudtam, hogy szuper helyen van Ricsinél, és még tanulnia kell, engem meg vár otthon a jó öreg Kukum.

Egy rövid képes beszámoló az együtt töltött napokról:

Mák mindig nagyon szépen utazott, végig aludt az autóban, és pakolászás alatt is türelmesen várt, addig nem szállt ki, amíg ki nem hívtam.

Szerencsére Mák kis kuckóját mindenhova magunkkal tudjuk vinni, és a nappalinkon belül is felállítottunk a biztonságos „szobáját”, ahova félrevonulhatott.

Mákocska nagyon szeret a hátán feküdni, órákon(!) keresztül képes így szundikálni, bármilyen környezetben. Nyugodt kutyát szerettem volna, teljesült is ez a kívánságom.

Mák Sóstón.

Tarcalon a Dégenfeld kastélyt is megnéztük, a parkban pedig örömmel szaladgált és labdázott.

Tokaj fölött is figyelmesen szemlélte a kilátást a Terézia kápolna előtt (tévétoronynál is jártunk).

Együtt…

      

Az utolsó este realizálódott bennünk, hogy annyi finomságot kaptunk útravalónak a kedves vendéglátóinktól, hogy nem tudjuk hazavinni hűtőláda nélkül. Így gyorsan elszaladtunk egyet venni a Tescóba, zárás előtt. 

This entry was posted in Kuku. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>