Magyarországon is haladunk!

Ahogy lenni szokott, nyáron megritkultak a blogbejegyzések. Most jó hírrel jelentkezem! Többször meséltem arról Nektek, hogy nem (szívesen) engedtek be minket egy-egy helyre. Legutóbb egy étteremben volt ilyen tapasztalatunk. Szerencsére ezúttal pozitív élményekről számolhatok be! Mindkettő nyaralás alatt történt.

1. Áruházban

Kukuval egy nagy hipermarketbe mentünk vásárolni a Balaton környékén. Ahogy befele tartottunk, láttam, hogy rögtön kiszúrt a biztonsági őr és egyenesen felénk tartott. Vettem egy mély levegőt, és néhány másodperc alatt végigfutott az agyamon, hogy mit fogok mondani: segítőkutya, jogszabály, igazolvány…

Megszólított az úr:
– Jó napot kívánok! A kutya…
– Jó napot! Ő segítőkutya… – kezdtem volna a „felvilágosítást”.
– Látom, rá van írva valami.
– Igen, és meg tudom mutatni az igazolványát is. A jogszabály alapján bemehetünk vásárolni…
– Tudom. Csak még sose láttam élő segítőkutyát hámban, csak olvastam róla. Fantasztikus! Közelebb mehetek hozzá megnézni?
– … (meglepettségemben meg se tudtam szólalni)
– Jaj, de édes! Megsimogathatom?

2. Szállodában

Baranya megyében szálltunk meg egy éjszakára. A foglaláskor jeleztem, hogy segítőkutyával érkezem. Még aznap küldtek visszaigazolást, azt is megjelölték benne, hogy kutyával jövünk. Semmit se kérdeztek, annyira simán ment a dolog, hogy gondoltam, biztos ez egy kutyabarát szálláshely, és megnyugodva utaztunk le.

Éppen a csomagokat pakoltam ki az épület előtt (Kukut kifektettem a kocsi mellé), amikor kijött elénk a recepciós, és kedvesen üdvözölt:
– Loványi Eszter?
– Igen, én vagyok. De honnan tudja?
– A kutyáról ismertem fel Önöket. Ide nem szabad kutyát hozni, csak segítőkutya esetében tehetünk kivételt. Tudtam, hogy ma Ön az egyetlen kutyás vendégünk.

Hirtelen ötlettől vezényelve egy ismerősöm is szeretett volna lejönni, a családi kutyájával. Telefonon érdeklődött, de ő már nem kapott itt szobát. Bár örültem volna, ha tudtak volna csatlakozni hozzánk, teljesen egyetértettem a szálloda következetességével.

A képen éppen piacon vásárolunk, ahova Heim Alexandra is elkísért minket, ő készítette a fotót. Szeretek Kukuval együtt eljárni. Sokat jelent számomra, hogy egyre több helyen lehet velem a gyakorlatban is, nem csak a jogszabály szerint.

Fotó: Heim Alexandra

This entry was posted in Kuku. Bookmark the permalink.

One Response to Magyarországon is haladunk!

  1. kukulove says:

    Ez amiben a nyugat példát vehetne rólunk. Ausztriában és Németországban rosszabbak a hangjelzőkutyákkal kapcsolatos törvények/lehetőségek.

Leave a Reply to kukulove Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *