Emlékeztek, hogy Joya, Cooper és Kuku rádióban képviselte az Egyesületet (lásd: itt)? Aki lemaradt róla, a riporter, Baranyai Mária és a Kossuth Rádió jóvoltából most pótolhatja! Köszönjük! 
A hanganyag szöveges kivonata a videó alatt található.
<
Egy jól képzett segítőkutya lehet egy fogyatékossággal élő gazdának a füle és a szeme. A kiképzés hosszú ideig tart. Baranyai Mária riporter egy segítőkutya-kiképzésre kísérte el a NEO Magyar Segítőkutya Egyesület csapatát.
Riporter: Itt ülünk egy kávézóban négy kávé mellett, itt van velem két kerekesszékes fiatal és egy hallássérült hölgy. Egy egyesületet képviselnek.
Mányik Richárd (Ricsi): A NEO Magyar Segítőkutya Egyesülettől jöttünk, sokat szoktunk ide járni gyakorolni, sőt itt is szoktunk vizsgáztatni a kutyákat. Mányik Richárd vagyok, és a mozgássérült-segítő kutyámmal érkeztem, Cooperrel.
Riporter: Nem zavarja a kutyákat, hogy most a közelükben vagyok?
Mali Erika (Era): Nem, de ne nézz a szemükbe, és akkor könnyebb nekik a helyben maradás. Én Mali Erika vagyok, és Joya nevű mozgássérült-segítő kutyámmal jöttem. Ő még tanuló.
Riporter: Téged hogy hívnak?
Loványi Eszter (Eszter): Loványi Eszter vagyok, hallássérülten születtem. Kuku nevű kutyámmal érkeztem.
Riporter: Hogyhogy így indul a napotok?
Ricsi: Nem mindig így indul a napunk. Ezt is egy kiképzésnek lehet felfogni. Például Joya, Era kutyája még tanuló. Eszternek is van egy vizsgázott hallássérült-segítő kutyája, őt tovább képezzük terápiás kutyának.
(Bemennek egy állatkereskedésbe.)
Era: Veszünk tücsköt az otthon lévő gyíkomnak. Joya is jön velem. Ez nehéz feladat. Sok állat van itt, és sok inger éri. Ez is a kiképzés része, hogy megtanítjuk, hogy idegen helyen is jól tudjon viselkedni. Ne vonja el a figyelmét a sok kisállat (pl. papagáj, nyuszi, hal, hörcsög).
Ricsi: A kutyának meg kell tanulnia, hogy az énekelő papagáj mellett is segítsen Erának. Ilyen hangok mellett is nyugodtan kell viselkednie és dolgoznia is kell.
Era: Látszik a kutyámon, hogy most szétszórtabb. Próbálom magamra vonni a figyelmét. Például itt nyulak vannak, ne azokra figyeljen, hanem szépen jöjjön mellettem. Keresek egy eladót.
(Era lefekteti a kutyáját.)
Ricsi: A kutya kicsit ideges. Lefekszik, de azért szívesen menne a kutya a gazdája után. Ez nagyon nehéz a kutyának, mert 24 órában együttvannak a sérülttel. Ezért nehéz nekik az, amikor egyedül kell maradniuk.
(Jön az eladó.)
Riporter: Soha nem volt ebből gond, hogy kutyákat beengedjenek?
Eladó: Beengedjük őket, természetesen.
(Az eladó beleteszi a zacskóba a tücsköket.)
Era: Most megjutalmazom Joyát, mert nyugodtan ott feküdt, ahol hagytam az előbb.
(Előveszi a kis zsákot, amiben van a kutya ennivalója.)
Riporter: Sokszor előkerül a zsák.
Era: Igen, gyakran jutalmazzuk őket.
(Mennek tovább.)
Riporter: Most hova megyünk?
Ricsi: Keresünk egy csendesebb helyet, ahol Kukuval fogunk gyakorolni. Esztert a nevén fogom szólítani, és Kuku fog neki jelezni.
(Ricsi Eszter mögé megy.)
Ricsi: Eszter! Eszter! Nézd, Kuku odamegy Eszterhez és megböki!
Eszter: Okos kutya, jól van!
(Eszter elővesz egy vezeték nélküli csengőt.)
Era: Ez egy hordozható csöngő. Itt is tudjuk gyakorolni az ajtócsengő jelzését, nem csak otthon.
(Szól a csengő.)
Ricsi: A kutya gyorsan odaszaladt Eszterhez, és egyből megbökte.
Eszter: Kinyitottam az ajtót.
Riporter: Ha valaki szeretne segítőkutyát, támogatja az állam?
Era: Nem, nem támogatja az állam. Néha kiírnak „segítőkutyás” pályázatot, de állandó megoldás sajnos nincs.
Ricsi: Mi önkéntesen dolgozunk. Próbáljuk megteremteni az Egyesület anyagi forrását, mert nagyon jónak tartjuk, hogy van segítőkutyánk, és szeretnénk, ha minél több embernek lenne!
